[vc_row css=”.vc_custom_1624533715960{background-position: 0 0 !important;background-repeat: repeat !important;}”][vc_column width=”1/2″][vc_single_image image=”6569″ img_size=”210×85″ alignment=”right” css_animation=”rotateIn” css=”.vc_custom_1638457974687{margin-top: -80px !important;margin-right: -60px !important;}”][vc_custom_heading text=”Szarka Ákos” font_container=”tag:h2|font_size:72|text_align:right|color:%236eb5b7″ google_fonts=”font_family:Fredericka%20the%20Great%3Aregular|font_style:400%20regular%3A400%3Anormal” css_animation=”none”][vc_empty_space][vc_column_text css=”.vc_custom_1638827132948{margin-top: 35px !important;}”]

Az én történetem nem ott kezdődik, hogy gyerekkorom óta érdekelt a mozgás. Sőt, a szüleimnek igencsak sok fejtörést okoztam azzal, hogyan is bírjanak rá engem valamilyen sportra. Átlag 1-2 hónap után mindent abbahagytam. Persze sokat hallottam, olvastam az egészséges életmód fontosságáról. Így a család „nagy örömére” elkezdtem hol ezt, hol azt nem enni.

Naná, hogy falun ez azt jelenti, hogy fitymáltam, válogattam. Szóval maradjunk annyiban, akaratom ellenére is sikerült megalapoznom a vasárnapi ebédek témáit. Gyerekkoromban 14 éven át foglalkoztam versmondással, színjátszással. Ezáltal a színpadon nem csak a dikciót, de a jelenlétet, mozgást, fókuszáltságot is sikerült gyakorolnom éveken át.

[/vc_column_text][vc_empty_space][/vc_column][vc_column width=”1/2″][vc_column_text css=”.vc_custom_1638569017381{margin-top: -200px !important;margin-bottom: 190px !important;margin-left: 500px !important;}”][maxbutton id=”1″][/vc_column_text][vc_empty_space height=”80px”][vc_single_image image=”6592″ img_size=”500×500″ alignment=”center” css_animation=”none” css=”.vc_custom_1638457987013{margin-top: -80px !important;}”][/vc_column][/vc_row][vc_row css=”.vc_custom_1629979452894{background-position: 0 0 !important;background-repeat: repeat !important;}”][vc_column][vc_column_text]

Egyetemi éveim alatt indultam el a tudatos mozgás irányába. Majd egyszer csak elmentem az első jógaórára. Iszonyatosan élveztem, így eldöntöttem, hogy heti több alkalommal fogok járni. Először olyan helyeken is fájt a testem, amelyek létezéséről addig még csak nem is tudtam. Ám ez sem tudott eltántorítani. A harmadik óra után odajött hozzám akkori mesterem, hogy néhány kérdést feltegyen. A beszélgetés végére pedig meggyőzött, hogy csatlakozzak az egy hónap múlva induló hatha jógaoktatói képzéshez. Életem egyik legmeghatározóbb döntése volt ez. Az elkövetkező 8 hónapban pedig olyan megtapasztalásaim voltak, melyek egy teljesen új irányt adtak az életemnek. Végtelenül hálás vagyok azért az időszakért is.

Az egyetem után nagy változás, költözés következett. Új élet, új város. Elvégeztem a gerincjóga, astánga, a flow képzéseket. Az élet mindig újabb szituációkba sodort. Így rengeteget tanulhattam, amiért szintén hálás vagyok. Eljött az ideje, hogy ne csak tanuljak, de tovább is adjam a tudásomat, legyen szó akár felnőttekről, akár gyerekekről. Igen, pontosan, mivel számomra az élet egy nagy játék. Ezt a szemléletet közvetítem mindazon lelkeknek, akik nem tudnak kitekinteni a saját maguk által begenerált problémáik, illúziói mögül.

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]